Az EDI modulok alapvetően szabványosított, automatizált adatcsere-mechanizmusok. Alapvető jellegük egy „rendszerközi kommunikációs köztes réteg”, amely a különböző vállalatok vagy információs rendszerek közötti adatfolyamok összekapcsolására szolgál, nem pedig magában az üzleti logikai feldolgozásban.
Technikai jellemzők: Az EDI-modulok kifejezetten szabványok{0}}vezéreltek. Egységesített adatformátum-specifikációkra (például EDIFACT, ANSI X12 stb.) támaszkodnak, hogy a heterogén rendszerek közötti interoperabilitást szabályosított üzenetstruktúrákon keresztül érjék el. Ezért ezek egyrészt adatintegrációs eszközök, másrészt az alkalmazásintegráció részét képezik, általában a vállalati architektúrában a köztesszoftver vagy az integrációs réteg összetevői közé sorolják őket.
Működési jellemzők: Az EDI modulok kiemelik a kötegelt feldolgozást és a nagy megbízhatóságot. Általában a stabil, nyomon követhető adatcserét célozzák meg, nem pedig valós idejű interakciót is magában foglaló összetett üzleti számításokat{1}}. A gyakorlati alkalmazásokban az adatintegritást, az átviteli konzisztenciát és a hibahelyreállítást helyezik előtérbe, így erős tranzakció- és hibatűrő -képességekkel rendelkeznek.
Alkalmazási attribútumok: Az EDI-modulok a szervezetek közötti{0}}együttműködést jellemzik. Nemcsak a belső vállalati rendszerek közötti adatáramlást szolgálják ki, hanem, ami még fontosabb, támogatják a vállalatok és a beszállítók/vevők közötti automatizált együttműködést. Ez a több-vállalati adatszabványosítási képesség az ellátási lánc digitalizálásának és a vállalati információk összekapcsolásának egyik fontos infrastruktúrájává teszi.